Elektromos vezetékek átalakítása
PDF Nyomtatás E-mail

Elektromos szabad vezetékek természetbarát átalakítása az Észak Kiskunságon és az Ipoly-menti Hátságon (KMOP-2009-3.2.1/C)

A védett madárfajok középfeszültségű szabadvezeték hálózata mentén történő áramütése, illetve vezetékeknek ütközése bizonyítottan hatalmas természetvédelmi károkat okoz országszerte. A Magyar Madártani Egyesület (MME) felmérésében a hazai vezetékhálózat kiterjedése is figyelembe véve országszerte évente minimálisan 30 000 madár, köztük számos világszerte veszélyeztetet faj, (kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse), esik áldozatul áramütésnek, melyek természetvédelmi értéke meghaladja az egy milliárd forintot és a vele járó eszmei veszteség mellett a biodiverzitás csökkenését eredményezik. A tanulmány szerint a vezetéknek ütközött madarak számát nehéz megbecsülni, de az ismertté vált adatokból kitűnik, hogy a világszerte veszélyeztetett túzok-, illetve a átvonuló hatalmas daruállományokat, valamint a vízimadarakat is jelentős veszteségek érik ily módon.
Projektjeink fő célja a veszélyeztetett madárfajok pusztulását eredményező középfeszültségű elektromos szabadvezetékek madárbaráttá tétele a tartóoszlopok és szerelvényeik megfelelő technológiával történő szigetelésével, mellyel megelőzhető az áramütés és a madarak pusztulása. A vezetékek „madárbaráttá” tételéhez szükség van a szigeteléshez szükséges alkatrészek beszerzésére, a tartóoszlop, kábelcsatlakozások és az egyéb szerelvények szigetelésére és szakszerű beüzemelésére.

Eddigi projektjeink végrehajtását a KMOP hatásterületén belül, az ELMÜ és az MME által ajánlott területeken, az EU-s és hazai-, illetve az ELMÜ és az MME ajánlásaival és technológiai leírásaival összhangban, az ott javasolt technológia alkalmazásával végezzük az Észak-kiskunság településein (Apaj, Bugyi, Dabas külterületein), az Ipoly-menti hátságon (Vámosmikola, Letkés).

A projektek fő részét összesen 44km vezetékszakasz átalakítása alkotja a települések kül-és belterületein, továbbá 30 db gólyafészek tartót is kihelyezünk, melyek további és biztonságos élőhelyeket biztosít. Egyesületünk további projektek megvalósítását tervezi a tatai kistérségben és a Hortobágyon.

A projekek összköltségvetése alapján közel 5 millió forintba kerül átlagos 1 km vezeték szigetelése, mely hozzávetőlegesen harmada a földkábel-elhelyezés átlagos, 12-15 millió forint/km költségének. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a korábban alkalmazott műanyag-papucsos kereszt-szigeteléseknél ez az összeg jóval magasabb három fő ok miatt: a feszítőoszlopok mellett a projekt során az OTR transzformátorok és oszlopkapcsolók szigetelésének tervezését és kivitelezését is vállaljuk, melyek egyedi megoldásokat igényelnek, viszont teljes védelmet jelentenek az adott vezetékszakaszon. Továbbá jelentős költség-növekedést okoz a KÖM FAM munkadíj, mely a feszültég alatti munkavégzést teszi lehetővé és az ahhoz tartozó szigorú munkabiztonsági követelmények betartását követeli meg. Az alkalmazott technológia harmadik, legjelentősebb eleme, hogy nem a korábban gyakran alkalmazott műanyagpapucsos-szigetelést, hanem a porcelánszigetelések és a kapcsolódó vezetékszakaszok teljes burkolását tűzi ki célként a tartóoszlopok esetében.

A projekt keretén belül a madarak védelmében megtehető intézkedéseket, védekezési módszereket személtető állandó, szemléletformálást és ismeretterjesztést célzó bemutatókat készítünk, melyek egy egész évben nyitvatartó intézményben lesznek elhelyezve. A beltéri bemutató a megfelelő oszlopszigetelést példázza, egy valódi vezetéktartó oszlop szigetelt példányának bemutatásával, kültéri bemutató pedig egy megfelelően védett és kiemelővel ellátott gyólyafészket mutat be. Emellett műholdas jeladóval látunk el az eddigi gyakrolattal ellentétben kevésbé egzotikus fajok közé tartozó fajok egyedeit, két-két ölyvet és gólyát. A madarak vándorlását ezután egy évig követjük  a műholdak segítségével, melyből eddig nem ismert tudományos adatokra tehetünk szert.

Projektünk hozzájárulhat a három hazai áramszolgáltató vállalat (E.On, ELMŰ-ÉMÁSZ, DÉMÁSZ), a KvVM, valamint az MME 2008. február. 26-án aláírt „Akadálymentes Égbolt Megállapodás” célkitűzésihez, melyek szerint „az önkéntes Megállapodásban a részes felek elkötelezik magukat a védett madarakat érő áramütés és vezetéknek ütközés által okozott természetvédelmi kár lehető legkisebb mértékre való csökkentése mellett”. A veszélyes vezetékszakaszok madárbarát átalakításának legvégső határidejét 2020. január 31-ében állapítja meg a dokumentum. Projektünk további indoka, hogy a mai magyar jogrendben nincs olyan rendelkezés vagy előírás, amely közvetlenül kötelezné az áramszolgáltatókat madárbarát struktúrák alkalmazására a középfeszültségű szabadvezetékek létesítésekor. Ennek és az eleve madárbarát oszlopfej-szerkezetek kötelező érvényű bevezetésének hiányában a madarak pusztulásának elkerülésére és hosszú távon is véglegesnek tekinthető megoldás alkalmazására a KMOP kiírásában megvalósuló projekt végrehajtása jelenthet megoldást.

A madárvédelmi tevékenységről készülő állandó kiállításaink mellett a projekt keretén belül két gólya műholdas nyomkövetését is elvégezzük. A projekt szempontjából a madárkövetés két területen szolgálhat hasznos információkkal. Egyfelől képet alkothatunk a projektek által érintett területeken a madarak jellemző szálláshelyeiről, vonulási útvonalukról, vadászterületeikről, ezzel igazolva a végrehajtott fejlesztés szükségességét, illetve a további fejlesztések számára ezáltal új területeket jelölhetünk ki.

A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg, a Közép-Magyarországi Operatív Program - Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások (3.2.1/C) keretein belül.