Greenmania.eu
- A gyenge eredménnyel zárult koppenhágai klímacsúcs zárónapján indult el Magyarország első környezetvédelmi közösségi portálja, a GreenMania 2009. december 18-án.
Az Ecocaritas Egyesület szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogása valamennyiünk közös ügye és rendkívül fontosnak tartjuk az egyéni szerepvállalást a kibocsátás-csökkentésben. Nem háríthatjuk a feladatot kizárólag a politikusokra, magunknak is cselekednünk kell. Ennek a gondolatnak a népszerűsítésére hoztuk létre a GreenMania közösségi portált Európai Uniós finanszírozásból.
A GreenMania Magyarország első olyan közösségi portálja, ahol a tagokat a környezetünkért való felelősségvállalás és a természet szeretete köti össze. Közös célunk az üvegházhatású szén-dioxid kibocsátásának csökkentése és ezen keresztül az éghajlatváltozás mérséklése.
Az Európai Unió vállalta, hogy 2020-ig 20%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az eddig elért eredmények azonban nem nevezhetők biztatónak. A GreenMania célja, hogy tagjai megmutassák, lehetséges a 20 százalékos kibocsátás-csökkentés! Ha valamennyien odafigyelünk az életvitelünkre, vállalásokat teszünk és be is tartjuk azokat, nem kivitelezhetetlen cél a világméretű éghajlatváltozás megállítása. Szeretnénk bebizonyítani, hogy a kezdetekben egy online közösség is tud számokban mérhető csökkentést elérni!
A koppenhágai klímacsúcs zárónapján elindult GreenMania közösségi portál a klímavédelmi célok mellett kiemelten fontosnak tartja hazánk és közvetlen környezetünk védelmét is. Az oldal bemutatja a közép-magyarországi kirándulóhelyeket, védett területeket és fajokat, de segít megtalálni a régió szelektív szemétgyűjtőit is.
A projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg, a Közép-Magyarországi Operatív Program, Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-környezetvédelem) keretén belül.
Az ország első környezetvédelmi közösségi portálja a www.greenmania.eu webcímen érhető el.
Greenborders.eu, Magyarország és Szlovákia első határon átnyúló környezetvédelmi adatbázisa
- Egyesületünk mindennapi munkája során szembesült azzal a problémával, hogy nincs olyan nyilvános környezetvédelmi adatbázis, mely interaktív formában mutatná be Magyarország és szomszédainak védett természeti kincseit, segítve ezzel a diákok, oktatóik, ökoturisták, helyi vállalkozók és szakmai szervezetek információhoz jutását és munkáját.
Ebből a felismerésből kiindulva kezdtük el fejleszteni a www.greenborders.eu honlapot, mely a magyar-szlovák határterület (B.A.Z. és Kassa Megye) védett fajait és területeit mutatja be, szöveges leírás, fotók és térképi adatok együttes megjelenítésével, ami segítségével lehetővé válik öko-túrák szervezése, a régió természeti környezetének megismerése, a lehetséges természetvédelmi és gazdasági kapcsolódási pontok felfedezése és legfőképpen a két szomszédos ország környezeti szempontból fontos területeinek megismerése.
A projekt keretében elkészült környezetvédelmi adatbázis 120-120 db védett magyarországi és szlovákiai védett fajt mutat be egy rövid szöveges leírással, fotókkal és az élőhelyeik térképi megjelenítésének segítségével. Mivel a védett fajok többségének élőhelye is védett, a honlapon megtalálható 102 magyarországi és 73 szlovákiai védett, illetve Natura 2000 minősítésű területének leírása, szintén fotókal és térképi megjelenítéssel kiegészítve.
Az adatbázis a projekt keretében készült honlapon keresztül érhető el, a www.greenborders.eu webcímen. A Greenborders.eu honlap kétnyelvű (magyar és szlovák) kezelőfelülettel rendelkezik és a honlapon található szöveges leírások is mindkét nyelven elolvashatók.
Egyesületünk jelenleg a meglévő adatbázis további területekre való kiterjesztésén dolgozik.
A projekt a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-13. keretében, az Európai Unió és Magyar Állam finanszírozásában valósult meg.
Tiszta folyók hadművelet - Közös fellépés a határon átnyúló folyók illegális hulladéklerakóinak felszámolásáért
(HURO/0802/035_AF)
- Az elmúlt években a Magyar-Román határmenti térségben is jellemző az egy főre eső háztartási-hulladék növekedése (5 év alatt 3-4 % ill. 10-12 % Mo-n és Ro-ban). A programterületre eső romániai folyómenti települések nagyobb részén, ill. a Dél-Alföld egyes térségeiben a települési hulladék-kezelés nem megoldott, ezért számos illegális hulladéklerakó okoz helyi problémát illetve a folyók áradása esetén határon átnyúló szennyezéseket is. Az elaprózott településszerkezet és a többnyire nem is létező hulladékgyűjtési szolgáltatások miatt az ott lakóknak nincs valódi lehetőségük a háztartási hulladék elhelyezésére. Ebből következően a háztartási és minden egyéb haszontalan dolog végül a határmenti folyók ártereire és a folyókba kerül. Árvíz esetén pedig a folyó eltünteti a hulladékot, azaz elmossa más területekre, ott újabb szennyezést okozva.
Az Egyesületek tagjai a folyók bejárása során figyeltek fel a folyópartokon, ártereken, szigeteken lévő hatalmas mennyiségű lakossági hulladékra, mely egy nagyobb esőzés vagy a tavaszi árvíz során a folyóba, onnan pedig más, az eredetinél lejjebb fekvő területekre kerül, ott újabb szennyezést okozva.
A projekt előkészítése során felmértük az öt határon átnyúló folyó programterületre eső teljes szakaszait (Túr,Szamos, Kraszna, Berettyó és a Sebes Kőrös: közel 450 fkm), majd projektünkkel megoldást kerestünk az együttműködő települések 83 önkormányzata számára (20 Mo és 63 Ro), hogy a meglévő illegális lerakókat megszüntessék, korszerű hulladékgyűjtő rendszereket alakítsanak ki és működtessenek, a szennyezés csökkenését helyszíni mintavétellel és laboratóriumi vizsgálatokkal támasszák alá valamint széleskörű lakossági tájékoztatási kampány során a hosszútávú megoldást is előmozdítsák – a határ mindkét oldalán.
A projektünk fő célja, hogy 20 magyarországi és 63 romániai település folyópartjairól összesen kb. 5000 tonna hulladék szakszerű összeszedésével és megfelelő lerakókban történő elhelyezésével, illetve a résztvevő településeken hulladéktároló konténerek kihelyezésével, továbbá lakossági szemléletformáló kampány végrehajtásával példát mutasson a megfelelő hulladékkezelésre, annak érdekében, hogy megelőzze a hulladék újbóli illegális lerakását és a folyók további szennyezését.
A Tiszta Folyók / Clean Rivers projekt megvalósítása során 20 magyarországi és 63 romániai település folyópartjain összesen 4050 tonna (Mo: 162, Ro: 3888), elsősorban háztartási hulladék összeszedése és megfelelő lerakókba történő elhelyezése fog megtörténni. Az érintett folyók a Túr, Kraszna, Sebes-Kőrös, Szamos és Berettyó magyarországi és romániai szakaszai. A hulladékmentesítés közvetlen vízminőség-javulással fog járni, melyet a munkák megkezdése előtt és befejezése után vett 50-50 vízminta vizsgálat eredményei fognak számszerűsíteni.
Emellett a projektben résztvevő 83 település számára Hulladékgazdálkodási Akciótervek készülnek, melyek konkrét javaslatokat adnak a települések számára a hulladékok kezelésével, az illegális hulladéklerakás megelőzésével és fejlesztéssel kapcsolatos problémáik megoldására és a kapcsolódó fejlesztési lehetőségeik megvalósítására.
A hulladékok újbóli folyóba kerülésének megakadályozására mind a 83 településen elhelyezünk 1db 1,1m3-es hulladéktároló konténert, melyekbe az érintett lakosság legálisan lerakhatja háztartási szemetét. A kukák ürítését a projekt keretében 12 hónapon átbiztosítjuk, mellyel közel 1000 tonna hulladék biztosan nem kerül majd a határon átnyúló folyókba. A résztvevő önkormányzatok ezt a szolgáltatást további 5 évig biztosítják a projekt keretében megkötött együttműködési megállapodás keretében. Ezzel reményeink szerint példát mutathatunk egy fenntartható hulladékkezelési rendszer létrehozására, mely segítséggel reményeink szerint megelőzhető a hulladékok újbóli folyókba vagy folyópartokra kerülése.
A projekt keretében a lakosság tájékoztatása és informálása céljából szemléletformáló kampányt szervezünk. A kampány célcsoportja az érintett települések lakossága, akik kevés információval rendelkeznek a saját háztartási hulladékaik megfelelő elhelyezéséről, nem ismerik a legális lerakási lehetőségeket, a hulladékokból a folyókba, majd onnan újra az emberekbe kerülő veszélyes anyagok útját és hatásait, a hulladékok mennyiségének és szakszerű kezelésének lépéseit, a hulladékok keletkezésének megelőzési módszereit, illetve egyes esetekben eddig is hozzájárultak az illegális hulladék megjelenéséhez. A médiakampány segítségével a projekt az érintett lakosság számára bemutatja és eljuttatja a releváns információkat a háztartási hulladékok mennyiségének csökkentéséhez és megfelelő elhelyezéséhez szükséges módszerekről és erre a projekt által felkínált lehetőségekről, valamint a projekt általános céljairól, a hulladéktároló konténerek elhelyezéséről, ürítési rendjéről és a folyópartokon végzett munkálatokról illetve a vízminőség vizsgálatok eredményeiről. A szükséges szemléletformálás érdekében a települések főbb eseményein megjelenítjük a projekt céljait, helyi és regionális médiakampányt szervezünk, továbbá összesen 8000 posztert és 25000 brosúrát helyezünk ki, számos újságcikket és egyéb médiamegjelenést generálunk.
A projekt vezető partnere az Ecocaritas Egyesület. Projektpartnereink a Nagyvárad és környékének Önkormányzatai által alapított Zona Metropolitana Association Oradea (www.zmo.ro) és az Erdélyi Kárpát Egyesület (Transsylvanian Carpathians Association, Oradea: www.eke.ro).
A projekt a Marország-Románia Határon Átnyúló együttműködési Program 2007-13 keretén belül, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával jöhet létre.
Elektromos szabad vezetékek természetbarát átalakítása az Észak Kiskunságon és az Ipoly-menti Hátságon (KMOP-2009-3.2.1/C)
- A védett madárfajok középfeszültségű szabadvezeték hálózata mentén történő áramütése, illetve vezetékeknek ütközése bizonyítottan hatalmas természetvédelmi károkat okoz országszerte. A Magyar Madártani Egyesület (MME) felmérésében a hazai vezetékhálózat kiterjedése is figyelembe véve országszerte évente minimálisan 30 000 madár, köztük számos világszerte veszélyeztetet faj, (kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse), esik áldozatul áramütésnek, melyek természetvédelmi értéke meghaladja az egy milliárd forintot és a vele járó eszmei veszteség mellett a biodiverzitás csökkenését eredményezik. A tanulmány szerint a vezetéknek ütközött madarak számát nehéz megbecsülni, de az ismertté vált adatokból kitűnik, hogy a világszerte veszélyeztetett túzok-, illetve a átvonuló hatalmas daruállományokat, valamint a vízimadarakat is jelentős veszteségek érik ily módon.
Projektjeink fő célja a veszélyeztetett madárfajok pusztulását eredményező középfeszültségű elektromos szabadvezetékek madárbaráttá tétele a tartóoszlopok és szerelvényeik megfelelő technológiával történő szigetelésével, mellyel megelőzhető az áramütés és a madarak pusztulása. A vezetékek „madárbaráttá” tételéhez szükség van a szigeteléshez szükséges alkatrészek beszerzésére, a tartóoszlop, kábelcsatlakozások és az egyéb szerelvények szigetelésére és szakszerű beüzemelésére.
Eddigi projektjeink végrehajtását a KMOP hatásterületén belül, az ELMÜ és az MME által ajánlott területeken, az EU-s és hazai-, illetve az ELMÜ és az MME ajánlásaival és technológiai leírásaival összhangban, az ott javasolt technológia alkalmazásával végezzük az Észak-kiskunság településein (Apaj, Bugyi, Dabas külterületein), az Ipoly-menti hátságon (Vámosmikola, Letkés).
A projektek fő részét összesen 44km vezetékszakasz átalakítása alkotja a települések kül-és belterületein, továbbá 30 db gólyafészek tartót is kihelyezünk, melyek további és biztonságos élőhelyeket biztosít. Egyesületünk további projektek megvalósítását tervezi a tatai kistérségben és a Hortobágyon.
A projekek összköltségvetése alapján közel 5 millió forintba kerül átlagos 1 km vezeték szigetelése, mely hozzávetőlegesen harmada a földkábel-elhelyezés átlagos, 12-15 millió forint/km költségének. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a korábban alkalmazott műanyag-papucsos kereszt-szigeteléseknél ez az összeg jóval magasabb három fő ok miatt: a feszítőoszlopok mellett a projekt során az OTR transzformátorok és oszlopkapcsolók szigetelésének tervezését és kivitelezését is vállaljuk, melyek egyedi megoldásokat igényelnek, viszont teljes védelmet jelentenek az adott vezetékszakaszon. Továbbá jelentős költség-növekedést okoz a KÖM FAM munkadíj, mely a feszültég alatti munkavégzést teszi lehetővé és az ahhoz tartozó szigorú munkabiztonsági követelmények betartását követeli meg. Az alkalmazott technológia harmadik, legjelentősebb eleme, hogy nem a korábban gyakran alkalmazott műanyagpapucsos-szigetelést, hanem a porcelánszigetelések és a kapcsolódó vezetékszakaszok teljes burkolását tűzi ki célként a tartóoszlopok esetében.
A projekt keretén belül a madarak védelmében megtehető intézkedéseket, védekezési módszereket személtető állandó, szemléletformálást és ismeretterjesztést célzó bemutatókat készítünk, melyek egy egész évben nyitvatartó intézményben lesznek elhelyezve. A beltéri bemutató a megfelelő oszlopszigetelést példázza, egy valódi vezetéktartó oszlop szigetelt példányának bemutatásával, kültéri bemutató pedig egy megfelelően védett és kiemelővel ellátott gyólyafészket mutat be. Emellett műholdas jeladóval látunk el az eddigi gyakrolattal ellentétben kevésbé egzotikus fajok közé tartozó fajok egyedeit, két-két ölyvet és gólyát. A madarak vándorlását ezután egy évig követjük a műholdak segítségével, melyből eddig nem ismert tudományos adatokra tehetünk szert.
Projektünk hozzájárulhat a három hazai áramszolgáltató vállalat (E.On, ELMŰ-ÉMÁSZ, DÉMÁSZ), a KvVM, valamint az MME 2008. február. 26-án aláírt „Akadálymentes Égbolt Megállapodás” célkitűzésihez, melyek szerint „az önkéntes Megállapodásban a részes felek elkötelezik magukat a védett madarakat érő áramütés és vezetéknek ütközés által okozott természetvédelmi kár lehető legkisebb mértékre való csökkentése mellett”. A veszélyes vezetékszakaszok madárbarát átalakításának legvégső határidejét 2020. január 31-ében állapítja meg a dokumentum. Projektünk további indoka, hogy a mai magyar jogrendben nincs olyan rendelkezés vagy előírás, amely közvetlenül kötelezné az áramszolgáltatókat madárbarát struktúrák alkalmazására a középfeszültségű szabadvezetékek létesítésekor. Ennek és az eleve madárbarát oszlopfej-szerkezetek kötelező érvényű bevezetésének hiányában a madarak pusztulásának elkerülésére és hosszú távon is véglegesnek tekinthető megoldás alkalmazására a KMOP kiírásában megvalósuló projekt végrehajtása jelenthet megoldást.
A madárvédelmi tevékenységről készülő állandó kiállításaink mellett a projekt keretén belül két gólya műholdas nyomkövetését is elvégezzük. A projekt szempontjából a madárkövetés két területen szolgálhat hasznos információkkal. Egyfelől képet alkothatunk a projektek által érintett területeken a madarak jellemző szálláshelyeiről, vonulási útvonalukról, vadászterületeikről, ezzel igazolva a végrehajtott fejlesztés szükségességét, illetve a további fejlesztések számára ezáltal új területeket jelölhetünk ki.
A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg, a Közép-Magyarországi Operatív Program - Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások (3.2.1/C) keretein belül.